Soha nem éreztem, hogy igazán szeretnek, de egyszerre kaptam meg a világ legjobb nagyszüleit, egy nagyszerű ikertestvért, egyben a legjobb barátnőt és egy fiút aki minden űrt betölt a szívemben. Milyen nehéz ezeket a dolgokat elképzelni, hogy egy szempillantás alatt kaptam egy boldog életet. Az egész életem egy hullámvasút volt. Egyszer úgy éreztem szeretnek, másszor pedig megtudtam, hogy mégsem. De most egy hosszú egyenes úton fut a vasút, mert úgy érzem nem kell többet félnem attól, hogy eldobnak. Ez az út a szeretet útja és nem lesz több hullám lefelé...
Ben a legnagyobb ajándékot adta a szülinapomon. A szerelmét. És az volt benne a legjobb, hogy ez nem csak egy napos dolog volt. Tudtam, hogy a vasútba mi ketten ülünk és soha nem állunk meg.
Nagyon tetszett a virág, amit tőle kaptam. Mivel úgy ismertem meg, hogy nem igazán az a bulizós, ivós fajta, ha arra gondol, hogy még mindig meg akar ajándékozni valamivel, biztos nem egy szórakozóhelyre visz. Igazam volt. Egy gyönyörű étterembe vitt. Amikor beléptem egy csodálatos látvány fogadott. Egyszerűen leírhatatlan szépsége volt a helynek. Ben csak fogta a kezem és amikor az étteremben gyönyörködtem egyszer csak a fülembe súgta
-Tudtam, hogy valami virágokkal teli helyre kell hoznom téged! -Csak mosolygott az aranyos mosolyával.
-Honnan tudsz te ennyi mindent rólam? -Húztam fel a szemöldökömet és össze kulcsoltam a karjaimat.
-Minden egyes szó amit kiejtesz a szádon, számomra nagyon értékes. Egyébként meg a világon a legjobban szeretlek, tehát ez természetes.
Olyan szépeket mondott. Valóban megjegyeztem már neki, hogy nagyon szeretem a virágokat, de semmi szándék nem volt benne és ő még erre is felfogyelt.
Valóban minden virágban pompázott. Elképesztő volt. Mikor sorra kerültünk, a pincér az asztalhoz vezetett. Mit kell mondanom? Ez még ámulatba ejtőbb volt, rózsaszirmokkal az asztalon. Miután leültünk, egyszerűen a legfinomabb ételeket ettük. Nem tudom több szebb szóval leírni ezt a vacsorát, de legyen annyi elég, hogy mesébe illene. Bennel koccintottunk.
-A a világ leggyönyörűbb lányának a szülinapjára! -Emelte fel a poharát.
-Erre a csodálatos együtt töltött estére! -Koccintottam vele össze a pezsgőspoharam.
-Mióta megismertelek, megszépült az egész életem. Te vagy a legszebb dolog, amit valaha az élettől kaptam. Neked van születésnapod és mégis én kapok ajándékot. Azért ez igazságtalanság! -Nevette el magát.
-Nem, a szeretet mennyiség amennyi ebbe a szerelemben van, az az igazságtalan! Te vagy az én születésnapi ajándékom! -Az asztal föléhajoltam és megcsókoltam.
Amikor végeztünk ezen a csodás helyen, kiindultunk az autóhoz és Ben kocsiján egy kikötött héliumos lufit fujdogált a szél.
-Ez meg hogy kerül ide? -Kérdeztem a léggömb felé mutatva.
-Fogalmam sincs. -Húzta fel a vállát és forgatta szemét, amiből tudatni akarta, hogy valamilyen módon ő tette vagy tetette oda. -De úgy látom van rajta valami! -Mondta sejtetően.
Közelebb mentem és megláttam rá kötve egy borítékot, amire az én nevem volt írva. Kibontottam és ekkor kellett, hogy leüljek egy pillanatra.
-Na mi áll benne? -Kérdezte Ben, mintha nem ő csinálta volna az egészet.
Két repülőjegy volt benne Cancunba. Hirtelen szóhoz sem jutottam.
-Ben! Ben! -Csak csapkodtam a kezemmel összevissza a levegőbe, mint aki rosszul van.
-Tessék? -Nézett rám nagy kerek szemekkel.
-Ez.. Ez meg micsoda? -Kérdeztem levegő után kapkodva.
-Hát úgy néz ki megyünk Cancunba. -Mondta egyszerűen.
-Mi ketten?
-Igen, megbeszéltem a nagyszüleiddel. Már csak rajtad áll a döntés! Szeretnél velem eljönni Cancunba pár napra a tengerpartra szülinapod alkalmából?
Egy percig meg sem szólaltam, majd amikor végre ki tudtam ejteni a számom valamit csak annyit mondtam
-Minden álmom! -Öleltem meg.
Ez már tényleg mindenen túl lő. Egy gyönyörű tengerpart Bennel. Ezt eddig elképzelni sem mertem és most egyszer csak minden mint egy tündérmese.
Következő rész: 18. rész: Készülődés






